13 Esettanulmány: Szövegbányászat és diskurzuselemzés kombinálása levéltári korpuszon
Ez a fejezet a szöveg-mint-adat megközelítés és a diskurzuselemzés együttes alkalmazásátmutatja be. A forrás: 66 levéltári dokumentum (MNL OL, MTA KK, OSZMI, időkör 1956–1988). A vizsgálat tárgya: hogyan érveltek a Nemzeti Színház új épületéért az épületvitában 1957 és 1988 között.
13.1 A vizsgált eset és a kutatási kérdés
A Nemzeti Színház (NSZ) új épületének kérdése a késői Kádár-korszak egyik leghosszabb megoldatlan kultúrpolitikai vitája volt. A Blaha Lujza téri épület 1964-ben lebontották – de az új épület, a korszak végéig nem épült meg. Miért?
A vizsgált hipotézisszerint a szimbolikus érvek – a nemzeti örökség, a presztízs, a szocialista kultúrpolitikai funkció – tartósan felülírták a pragmatikus érveket, és éppen ez tette megoldhatatlanná a kérdést.
A három egymásba ágyazott kutatási kérdés:
- Milyen arányban jelennek meg szimbolikus és pragmatikus érvek a korpuszban, és hogyan változott ez 1957 és 1988 között?
- Köthető-e az érvelési logika az aktorok intézményes pozíciójához?
- Azonosítható-e a szimbolikus csapda mechanizmusa – az, hogy a szimbolikus ígéret éppen azért akadályozza a megvalósítást, mert minden konkrét megoldást az ideális szinttel vetnek össze?
13.2 Korpusz és adatgyűjtés
A vizsgálat alapját egy 66 dokumentumból álló levéltári korpusz képezi. A H4 hipotézis teszteléséhez az épületvita szempontjából releváns 24 iratot emeltük ki.
| Archívum / fond | Jelzet | Dok. | Diskurzus |
|---|---|---|---|
| MNL OL – Művelődési Minisztérium | XXVI-I-8 | 20 | Politikai / szakmai |
| MNL OL – Minisztertanács | XIX-I-9-a | 8 | Politikai |
| MNL OL – MSZMP KB / PB iratok | M-KS | 11 | Politikai |
| MNL OL – Állami tervhivatal | XIX-A-2-ad | 8 | Pragmatikus / tervdok. |
| MTA KK – Sajtóarchívum | AKH | 3 | Sajtó / szakmai |
| OSZMI / OSZK – Szính. gyűjtemény | – | 3 | Szakmai |
| Egyéb MNL OL-fondok | – | 13 | Vegyes |
| Összesen | 66 | 1956–1988 |
Relevanciakritérium: az irat tartalmaz-e explicit utalást az NSZ épületének állapotára, tervezett bontására, új épület szükségességére vagy helyszínére? E szűrés után 24 irat maradt.
Módszertani döntés – periódushatárok: A négy elemzési periódust nem statisztikailag, hanem történetileg határoztuk meg: 1962 = Blaha Lujza téri bontás döntése; 1979 = igazgatóváltás; 1983 = PB határozat az új épületről. Ez tudatos döntés: a kvantitatív mérés a meglévő történeti keret ellenőrzésére szolgál, nem felváltja azt.
13.3 Módszertani keret: szöveg mint adat + diskurzuselemzés
Az elemzés két megközelítést integrál:
| Szöveg mint adat (kvantitatív) | Diskurzuselemzés (kvalitatív) | |
|---|---|---|
| Mit tud? | Mintázatok 24 dokumentumon; időbeli trendek; összehasonlítás | Mélyértelmezés; kontextus; implicit feltételezések |
| Mit nem tud? | Értelmezni; kontextualizálni | Általánosítani; trendeket szisztematikusan feltárni |
| Szerepe itt | Hipotézis tesztelése; minták azonosítása | Kódolási séma; validálás; kiugró esetek értelmezése |
13.3.1 A kódolási séma
| Kód | Neve | Kulcsszavak (minta) |
|---|---|---|
| SZ1 | Nemzeti örökség | nemzeti, hagyomány, örökség, kultúrtörténet, 150 év, évforduló |
| SZ2 | Szoc. kultpol. funkció | szocialista, fejlett szocializmus, párthatározat, nevelő |
| SZ3 | Presztízs / rang | presztízs, rang, méltó, reprezentatív, európai szint |
| P1 | Műszaki állapot | állag, romlás, statika, tűzveszély, bontás |
| P2 | Kapacitás | férőhely, öltöző, raktár, próbaterem, szűk |
| P3 | Gazdasági | forint, millió, beruházás, normatíva, ütemterv |
| P4 | Helyszín | Városliget, Erzsébet-híd, Blaha, telek |
13.4 Kódolástól a hipotézisig: az elemzési lánc
Az elemzés hat egymásra épülő lépésből áll:
Kézi kódolás → Aggregálás (dok. szint) → Periódus-összesítés → Aktorprofilok → Kvalitatív validálás → Hipotézis értékelés
13.5 Eredmények és értelmezés
13.5.1 Időbeli dinamika
Az összesített korpusz-arány SZ/P = 3,28×; 22/24 dokumentumban szimbolikus dominancia áll fenn.
| Periódus | n | SZ | P | SZ/P | Értelmezés |
|---|---|---|---|---|---|
| 1957–1962 | 4 | 40 | 31 | 1,29× | Vegyes: ötvenes évek öröksége |
| 1975–1979 | 10 | 198 | 16 | 12,38× | SZ-csúcs: épület mint politikai ígéret |
| 1980–1983 | 8 | 67 | 25 | 2,68× | Mérséklődés – döntéskényszerre |
| 1984–1988 | 2 | 10 | 24 | 0,42× | Pragmatikus fordulat: 2,4 mrd Ft, ütemterv |
Eredmény:Az SZ3 (presztízs/rang) az összes SZ-token 55%-át teszi ki (173/315). A szimbolikus érvek nem elsősorban ideológiai jellegűek, hanem rangbeli összehasonlításon alapulnak: az NSZ „méltó otthona” és az európai szint közötti rés. Azaz az érvelés presztizs-alpú.
13.5.2 Aktorprofilok
| Aktor | Szint | SZ/P | Típus |
|---|---|---|---|
| Sziládi János (NSZ igazg.) | NSZ belső | 9,0× | SZIMB. |
| Vadász Ilona (NSZ párttitk.) | NSZ belső | 11,0× | SZIMB. |
| Tóth Dezső (MM mh.) | MM apparátus | 5,2× | SZIMB. |
| Pozsgay Imre – 1979 | Pártszerv | 12,0× | SZIMB. |
| Pozsgay Imre – 1982 | Pártszerv | 0,3× | PRAG. |
| PB határozat (1983) | Pártszerv | 0,9× | VEGYES |
| KB TKKO (1988) | Pártszerv | 0,1× | PRAG. |
13.5.3 A Pozsgay-fordulat: kvalitatív validálás
A legnagyobb egyéni kiugrás Pozsgay Imre 1979→1982-es fordulata (12,0× → 0,3×). A kvalitatív visszaolvasás megerősíti: valódi fordulat, politikai kontextussal magyarázható.
1979 (SZ/P = 12,0×): „A Nemzeti Színháznak egyedi, páratlan helye van a szocialista magyar kultúrában, s mint ilyennek, méltó körülményekre van szüksége.” – három SZ3 és két SZ2 token egyetlen bekezdésben.
1982 (SZ/P = 0,3×): „Az új színház átszervezés elvi és személyi kérdéseiben a szükséges politikai döntések megszületek. A végrehajtás megkezdődött.” – nulla SZ-token, három P3 és egy P4 token.
13.6 Módszertani reflexió
13.6.1 A hipotézis értékelése
| Részállítás | Kritérium | Eredmény | Értékelés |
|---|---|---|---|
| 1. Szimbolikus dominancia fennáll | Korpusz SZ/P > 2,0 | 3,28× (22/24 dok.) | ✓ Igazolt |
| 2. A dominancia „folyamatos” | Mind a 4 periódusban SZ/P > 1,0 | 3/4 periódusban igen | ~ Részben igazolt |
| 3. Akadályozta a megoldást | Mechanisztikus összefüggés | Pozsgay-eset + aktorstruktúra | ✓ Erősen alátámasztott |